túl vagyok életem talán utolsó évzáróján. kicsit furcsa érzés, nem fog hiányozni, de valahogy mégiscsak szeretettel gondolok vissza az élet-halál küzdelmekre a tanárokkal. jó volt meghallgatni az ötven éves, berozsdált igazgatói beszédet meg a gyerekkórust, és látni a szegényes, elhasznált díszletet. van ennek egy hangulata.
és valami megint elmúlt.
visszahozhatatlanul és boldogan fog fájni és munkálkodni belül.
vége
2010.06.22. 21:06 pseudofaktum
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zajterem.blog.hu/api/trackback/id/tr992101974
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
