pseudofaktum

tornácod most is kinevethogy álltam már minden fokánminden lépcsőjén merengtemkopogó, hideg-szomorújeges lépcsőiden nyarat hozószagoddal szúrt szemen a szélmost is a telet keresem bennedmost is az elhagyottal hitegetemmagam, a cserbenhagyottalegész belsőmet ellephetem,eltakar,…

ebben a karácsonyi fénybenebben a húsleves-szagbanúgy ültök, mint régencsak kibogozhatatlanmár, hogy mire vártokjövök és nem hozok semmita fogason a kabátokközül hiányzik egyanya te főztél ésmegint mennyit apaa meló ugye jól megybibi neked milyen a suliegy perc és…