pseudofaktum

este pannóniatelep és szentendre között kinézve a pokol ferdén forogva közelít az ablak felé sok kis fénypontként a tintahullámot lovagolva, arcképem az üvegen tükröztetem és megkérdőjelezek mindent, amitől engem engemnek hívnak és pánik lovagol a szememben - vagy fényes félelem, jövőt hozó bozóttűz lángol a koponyám peremén jövőt parázsló tűz pattog = a kerekek zakatolása és ferdén közeledek a pokol forgó tornáca felé az ablak sok kis fénylő pontja beleájul a zajba és étvágytalan sápadt hold hányja béltartalmát a földre = szép holdfényes éjszaka, lázas és kerek, az éjszaka megvett kurva, a költészethez mindig eljövő, ha megfizetjük a kivárás bérét és egy háztetőn ülve (szevasz haver) hernyóból lepkévé álmodjuk a zsongó-zsibongó romantikus valóságot, mint tortahab hanyatlunk rá régvoltunk romjaira: ezek most mi vagyunk, nagyon mi vagyunk a sírvafakadt estén, a vörös szemű csillagok alatt. lázas és rohadt dolog az éjjeli hévezés, meggyúr és kiköp, de egy nap majd megköszönöm magamnak a levést, a keréktörmelékálmokat.