pseudofaktum

kisded még az időén egy kérdéshalmazvagyok; te meg a tóamiben úszom.tehetnénk nagyobbutat, de itthonvagyunk.cipőt talpalok,búzát ültetek,házat emelek majdfejed felé. 

hogy járom budapestet?hát elmondom. lábaimközött ezer méter, mindenlépés behálózza az utcátmire eljutok innen oda élőhús szövetül rá a betonraés egyszerű képlet, hogymagamon taposok haonnan ide visszajövöktragikomikus sietséggelbárcsak lenne titkomelmondani neked. decsak a…

az ég szűksúrlódnakrajta a felhőkő itt fekszikmosolya tejeelapadtha volna cérnámrávarrnám magamajkairaa könnye a tűhanyagul szemhéjáraakasztvaszép alakja görcsöl:gyűlölni akarálmot vajúdik,beszél: egyedülvan. ha fejétmegmoccantja,meglát.nem merem felébreszteni